Itt az ideje, hogy egy kicsit szórakoztatóbb legyen a blog, éppen ezért megindult a pszicho-rovat, ami önsegítés helyett jó kis mentális zavarokról, vagy éppen aprócska, érdekes pszichológiai jelenségekről fog szólni. Mostani esetünk leginkább az utóbbi kategóriába tartozik.
Még mielőtt belevágnánk a limerenciáról (Nem, nem egy személynév, ez a jelenség neve) való elmélkedésbe, bevezetésképpen nézzük meg ezt az életszerű képregényt (amit jómagam alkottam az áldott programmal, a Painttel)
Történetünk szerint tehát Petike (a gyerek a félbevágott csillaggal a fején) meglát egy teljesen ismeretlen csajt az utcán, és miért ne?-alapon rögtön a lelki társát látja benne. Ez talán a limerenciának egy túlzott változata, de körülbelül maga a jelenség ezt takarja.
A limerenciát leginkább mint "megszállott szerelmet", vagy "rajongásszerű szerelmet" definiálják. Az érzést tápláló egyén rendszerint közel sem ápol olyan kapcsolatot rajongása tárgyával, mint amilyet szeretne, ennek ellenére szentül meg van győződve róla, hogy a másik ember tökéletes, legalábbis rajongására, csodálatára méltó. Limerens fantáziáiban kapcsolatuk idilli, tökéletes, a valóságban leginkább elérhetetlen.
Aki limerensen rajong, egyfajta erős szexuális vonzalmat érez a másik iránt. Ha két ember limerensen rajong egymásért, az egy erős párkapcsolat alapjául szolgálhat, míg ha a pár csak egyik fele érez limerens rajongást, az könnyen féltékenykedésbe, és az ezáltal született veszekedések állandó sorozatába csaphat át.
Talán ismertebb, és kevésbé ijesztő, szó a limerenciára az angol crush on somebody kifejezés, ami nagyjából annyit tesz magyarul, hogy titokban majd' megveszni valakiért. Ez jelenthet hosszan tartó, vagy rövid idejű rajongást is, bár egy igazi limerens rajongó hosszú évekig, akár élete végéig is táplálhatja érzelmeit. Ez nem zárja ki, hogy időközben mással kezdjen párkapcsolatot.
